| 1. |
.jpg "Forró Lajos - Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében")
|
Forró Lajos - Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében
Szeged-Zenta, 2013.
| A Vajdaságon átsöprő 1944-45-ös terrorhullám emberek ezreinek életét oltotta ki. Az impériumváltást követő megtorlás különös kegyetlenséggel érintette a bácskai Tisza mentét, ahol a magyarság alkotta a lakosság többségét. A szerzők kutatásuk első szakaszának fókuszába ezen térség északi településeit, a mai Magyarkanizsa község területét állították, amelyhez Horgos, Martonos, Magyarkanizsa, Adorján, Oromhegyes és Tóthfalu települések tartoznak. Magyarkanizsa községben, az 1944-45-ös események során néhány száz - zömében magyar nemzetiségű - polgár vált a kommunista hatalom végrehajtott megtorlás áldozatává. A kötet 16 személy történetét dolgozza fel, alapul véve levéltári dokumentumokat, valamint az oral history által fellelt információkat. |
|
| 2. |
|
Fizel Natasa: Neveléstudományi tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem múltjáról és jelenéről
Szeged, 2013.
| A szegedi felsőoktatás távoli és közeli múltjának, valamint jelenének pillanatfelvételeit neveléstudományi-neveléstörténeti tanulmányok segítségével mutatja be a kötet. |
|
| 3. |
|
Fejős Sándor - Forró Lajos - Kávai Szabolcs: Kanizsai képeslapok a 20. századból
Szeged, 2013.
| Fényképvállalás Magyarkanizsa életéből a XIX. század végétől a közelmúltig. A képek bemutatják a város gazdasági és társadalmi életét, politikai, közéleti és kulturális tevékenységét. |
|
| 4. |
.jpg "Fejős Sándor: A Csodakút - A kanizsai gyógyfürdő története")
|
Fejős Sándor: A Csodakút - A kanizsai gyógyfürdő története
Szeged, 2008.
| Helytörténeti munka, amely a magyarkanizsai gyógyfürdő alapítását és működését mutatja be. |
|
| 5. |
|
Kávai Szabolcs: Magyarkanizsai társadalmi egyesületek 1945-ig
Szeged, 2008.
| A kiegyezést követően a politikai helyzet és a gazdaság gyors fejlődése is kedvezett a közösségi szerveződések kialakulásának, az igényes és öntudatos polgárság megerősödésének. Az első világháborút megelőzően 17 egylet működéséről maradt fenn adat. Ebben az időszakban az egyesületek működésére nagymértékben hatott a város lakosságának nemzetiségi, vallási és foglalkozásbeli megoszlása. Az első világháborút követően rövid hanyatlás, majd a második világháború végén tragikus fordulat érte ezeket a civil szerveződéseket. |
|
| 6. |
|
Forró Lajos - Kávai Szabolcs - Tandari Erzsébet szerk.: Martonosi emlékképek a 20. századból
Szeged, 2008.
| Száz fotó a XX. századi Martonos életéből. A kötet képek és kiegészítő jegyzetek segítségével festi meg a települést, melynek neve sokak számára egybefűződik a paprikatermesztéssel és kosárfonással. A szerkesztők ezeket, de sok egyéb értéket is igyekeznek bemutatni az észak-bácskai falu múltjából. |
|
| 7. |
.jpg "Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok")
|
Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok
Szeged, 2007.
| Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon. A szerző a három határmenti, többségében magyarok lakta település életének egy rövid szakaszát, az 1944-45-ös eseményeit dolgozza fel. |
|
|
